Colonix B�ltiszt�t�s Dr Natura a legjobb b�ltiszt�t�, m�regtelen�t�s

T�ny, hogy a Colonix Program m�k�dik �s mindez nem v�letlen! �sszetev�it minden r�szletre kiterjed� tudom�nyos kutat�i munka alapj�n �ll�tottuk �ssze. A Colonix b�ltiszt�t� �s m�regtelen�t� k�r�t alkot�, gondosan �sszev�logatott gy�gyn�v�nyeket m�r �vsz�zadok �ta sikerrel alkalmazz�k a szervezet rendszeres tiszt�t�s�ra. Az Eg�sz�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) felm�r�se szerint 4 milli�rd ember, vagyis a F�ld teljes lakoss�g�nak mintegy 80%-a haszn�l gy�gyn�v�nyeket az eg�szs�gmeg�rz�s valamilyen vonatkoz�s�ban. Az al�bbi inform�ci�kat a Colonix Program �sszetev�ivel kapcsolatos kutat�si eredm�nyekb�l gy�jt�tt�k �ssze.

Colonix^® B�ltiszt�t�

Utif� (Plantago ovata, psyllium)

Az utif� term�se, mely a Plantago ovata �rett magjaib�l vagy epidermisz�b�l (felh�m) �ll, Indi�ban, Afganiszt�nban, Ir�nban, Izraelben, �szak-Afrik�ban, Spanyolorsz�gban �s a Kan�ri-szigeteken honos. Termesztik Indi�ban �s a vele szomsz�dos orsz�gokban, csak�gy mint Braz�li�ban �s Arizon�ban. F�k�nt a sz�kreked�s megsz�ntet�s�re �s b�lingerl�kenys�g szindr�m�ra haszn�lj�k, hab�r �jkelet� kutat�sok szerint koleszterin cs�kkent� tulajdons�gai is lehetnek.

Felhaszn�l�sa: A psyllium, mely egy n�v�nyi m�zg�t tartalmaz, bevonja �s megnyugtatja a b�lp�ly�kat. Kipr�b�lt duzzaszt� �gens, mely ny�l�s, zselatinszer� massz�v� duzzad amikor a belekben folyad�kot nyel el, �gy kenve a b�lfalakat �s el�seg�tve a b�lmozg�st �s sz�kel�st. Mivel hozz�j�rul a sz�klet puh�t�s�hoz �s form�l�s�hoz, hasznos a viszket�s, v�rz�s, f�jdalom �s az arany�r, sz�kreked�s �s egy�b b�lrendelleness�gek t�neteinek cs�kkent�s�re. Gy�gyszerk�nt haszn�latos hasmen�s, gyomorsav, gyomor- �s nyomb�lfek�ly, ill. h�gycs�gyullad�s ellen.

Kutat�si eredm�nyek: A szak�rt�k az utif�vet az egyik legbiztons�gosabb hashajt�nak tartj�k, r�szben mivel hasonl�an hat, mint a magas rosttartalm� �telek. Embereken �s �llatokon v�gzett k�s�rletekben kimutatt�k, hogy az utif� akt�v hashajt�, mely koleszterin-cs�kkent�, magas v�rnyom�s-cs�kkent� �s ny�lkaold� tulajdons�gokkal rendelkezik. El�zetes kutat�sok szerint a cukorbetegs�g kezel�s�ben is szerepet j�tszik: egy 18 alanyon elv�gzett tanulm�ny szerint ha reggeli �s vacsora el�tt bevett�k, a gl�k�z �s inzulin koncentr�ci� jelent�sen cs�kkent a nem inzulinf�gg� cukorbetegs�gben (2. t�pus) szenved� emberekn�l. S hab�r egyetlen j�l megtervezett k�s�rletet sem folytattak le ennek bizony�t�s�ra, sok gy�gyn�v�ny-keresked� megfigyelte, hogy az psyllium k�zvetett m�don seg�t cs�kkenteni a vastagb�lr�k kock�zat�t az�ltal, hogy �sszek�ti a sz�kletet, �gy a m�rgez� vegyi anyagok kev�sb� k�zvetlen�l �rintkeznek a b�l sz�veteivel. Az e t�rgyk�rben lefolytatott vizsg�latok11 egyebek k�zt a k�vetkez� jelent�s felfedez�seket tett�k:

Napi 7 gramm utif� fogyaszt�s jelent�sen cs�kkenti a sz�kletben az epesavat, melyet a v�gb�lr�kkal hoznak �sszef�gg�sbe

Az utif� kezel�s cs�kkentette a v�rz�sek sz�m�t 50 aranyeres betegn�l

Egy placebo-kontroll�lt k�s�rletben a v�rsav� �s LDL koleszterinszint cs�kkent azokn�l a betegekn�l, akik 26 h�ten kereszt�l napi k�tszer 5,1 gramm utif�vet fogyasztottak

Egy m�sik placebo-kontroll�lt k�s�rletben 80 IBS-es betegen elv�gzett kezel�s (3,6 gramm/nap) a kezelt csoportn�l 82%-os javul�st eredm�nyezett

Megjegyz�s: Az psyllium jelent�s v�zfogyaszt�st ig�nyel a sz�kreked�s fokoz�d�s�nak megel�z�se �s a sz�kel�s el�seg�t�se �rdek�ben. Az utif�vet m�s gy�gyszerek bev�tele ut�n f�l- egy�r�val kell alkalmazni.

Hivatkoz�sok:
1.PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 657.
2. Ibid.
3. Armstrong, David. Herbs That Work, Ulysses Press, ^©2001, pg. 120.
4. Tillotson, Alan Keith. The One Earth Herbal Sourcebook, Twin Streams Health/Kensignton Publishing Corp, ^©2001, pg. 79.
5. Peirce, Andrea. The American Pharmaceutical Association Practice Guide to Natural Medicines, William Morrow and Company, Inc., ^©1999, pg. 521.
6. Ibid.
7. Bown, Deni. The Herb Society of America New Encyclopedia of Herbs & Their Uses, DK Publishing, Inc., ^©2001, pg. 323.
8.PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 657.
9. Peirce, Andrea. The American Pharmaceutical Association Practice Guide to Natural Medicines, William Morrow and Company, Inc., ^©1999, pg. 522.
10. Ibid.
11.PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pp. 658-659.

Tov�bbi inform�ci�k�rt ill. a v�s�rl�shoz kattintson ide

Lenmag (Linum usitatissimum)

A lent az eg�sz vil�gon termesztik sokr�t� felhaszn�l�sa miatt. A len sz�raz, �rett magjait gy�gyszerk�nt haszn�lj�k. A len nemzets�gnek t�bb mint 200 egyny�ri �s �vel� faja van.

Felhaszn�l�sa: A lenmagot olyan b�lpanaszok kezel�s�re haszn�lj�k, mint a kr�nikus sz�kreked�s, vastagb�l irrit�ci�, divertikulitisz, �s a kereskedelemben kaphat� hashajt�k t�lzott haszn�lat�b�l ered� vastagb�l k�rosod�s. Mivel elfogyaszt�sa ut�n terjedelme megn�, a lenmag seg�t beind�tani a b�lmozg�st. Ezen t�l, seg�t szab�lyozni a b�lp�ly�kat az�ltal, hogy saj�t s�ly�n�l nyolcszor t�bb vizet k�pes mag�ba sz�vni, �gy gyors�tja az anyagok �thalad�s�t a b�lrendszeren; egyesek �ll�tj�k, hogy a b�lrendszeren t�rt�n� �thalad�s k�zben megk�tik a m�rgez� anyagokat �s kijuttatj�k �ket a szervezetb�l. Kev�sb� k�ztudott, hogy a lenmagnak gyullad�sg�tl�, r�kmegel�z�, �s sz�vbetegs�geket megel�z� jellemz�ket �s hat�sokat is tulajdon�tanak.

Kutat�si eredm�nyek: FA lenmagr�l sz�mos vizsg�lat kimutatta, hogy j�t�kony hat�st fejt ki az em�szt�rendszerre, de koleszterin cs�kkent� �s sz�vbetegs�geket megel�z� tulajdons�gai is bizony�tottak. Egy tanulm�ny szerint, a lenmag jelent�sen cs�kkenti a sz�rum LDL koleszterinszintet. Egy m�sik tanulm�ny azt a k�pess�g�t� hangs�lyozta, hogy cs�kkenti a v�rsav� lipideket �s megakad�lyozza az anyags�r�s�d�st. Ezen t�lmen�en, a kutat�sok meger�s�tett�k a lenmag hat�konys�g�t az olyan gyullad�sos betegs�gek kezel�s�ben, mint a reum�s iz�leti gyullad�s; egy tanulm�ny az iz�leti gyullad�s okozta citokin�zis es�ly�nek 31%-os cs�kken�s�t �llap�totta meg.

Megjegyz�s: A lenmag jelent�s v�zfogyaszt�st ig�nyel a sz�kreked�s fokoz�d�s�nak megel�z�se �s a sz�kel�s el�seg�t�se �rdek�ben.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:103.
2. Armstrong, David. Herbs That Work, Ulysses Press, ^©2001, pg. 51.
3. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 329.
4. Ibid.
5. Ibid.
6. Ibid.
7. Ibid.
8. Ibid.

�nizsmag Seed (Foeniculum vulgare)

Az �nizs, mely a petrezselyem �s a r�paf�l�k rokona, a mediterr�n r�gi�b�l sz�rmazik, ahol m�g ma is vadon n�. Manaps�g mind Eur�pa, mind �zsia m�rs�kelt �ghajlat� r�szein termesztik mint magos n�v�nyt. Gy�gyszerk�nt leggyakrabban em�szt�rendszeri panaszokra, puffad�sra �s rossz �tv�gy eset�n alkalmazz�k.

Felhaszn�l�sa: Az �nizsmag seg�t megszabad�tani a b�lp�ly�kat a ny�lk�t�l, �s enyh�ti a puffad�st. Nagyobb koncentr�ci�ban g�rcsold� hat�sa is van, hasznosnak bizonyult az em�szt�rendszer g�rcseinek csillap�t�s�ban. A mag fogyaszthat� rendetlen�l m�k�d� gyomor, gyomorront�s �s gyomor�g�s eset�n. A magb�l k�sz�lt tea haszn�lhat� gyermekek hascsikar�s�nak kezel�s�re.

Kutat�si eredm�nyek: Az �nizsmag anetolt �s fenchone-t tartalmaz, melyekr�l a laborat�riumi tesztek kimutatt�k, hogy lebontj�k a l�gutakon l�v� v�lad�kot. Ez a k�t �sszetev� felel�s nagyr�szt az �nizsmag gy�gy�szati �rt�k��rt. Az anetol g�rcsold�, �gy megszabad�t a g�rcs�kt�l. A fenchone �tv�gygerjeszt� hat�s�.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:15.
2. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 69.
3. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 317.
4. Foster, Steven and Hobbs, Christopher. Peterson Field Guides: Western Medicinal Plants and Herbs, Houghton Mifflin Company, ^©2002, pg. 125.
5. Ibid.
6. Armstrong, David. Herbs That Work, Ulysses Press, ^©2001, pg. 47.
7. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:15.

�desgy�k�r (Glycyrrhiza glabra)

A D�lkelet-Eur�p�ban �s D�lnyugat-�zsi�ban �shonos �desfa vadon n� sok eur�pai �s k�zel-keleti orsz�gban. Csak gy�ker�t - frissen vagy sz�r�tva - haszn�lj�k gy�gyszerk�nt. Leggyakrabban ny�lkah�rtya gyullad�s kezel�s�re �s k�h�g�s csillap�t�s�ra haszn�lj�k.

Felhaszn�l�sa: Az �desgy�k�r haszn�lhat� gyulad�scs�kkent�k�nt, fek�ly ellen, ny�lkaold�nak, trombocit�k, gomb�k �s bakt�riumok ellen. R�g�ta haszn�lj�k sikeresen gyomorfek�ly kezel�s�re. Hat�sos lehet sz�mos fert�z� betegs�ggel szemben. Az �desgy�keret ma a megf�z�s �s influenza elleni orvoss�gok �sszetev�jek�nt, h�rghurutra, �s olyan hormon�lis v�ltoz�sok kezel�s�re haszn�lj�k, mint p�ld�ul a klimax.

Kutat�si eredm�nyek: Az �desgy�k�r k�t f� �sszetev�je a glicirizin �s a flavanin. Egy el�zetes vizsg�lat szerint a glicirizin tartalm� elr�ghat� �desgy�k�r tabletta �ppen olyan hat�sos a gyomorfek�ly gy�gy�t�s�ban �s szinten tart�s�ban, mint egy vezet� savg�tl� gy�gyszer. A kutat�sok azt is kimutatt�k, hogy a deglicirizin�lt �desgy�k�r serkenti a term�szetes v�delmi mechanizmusokat, melyek megg�tolj�k a fek�lyek kialakul�s�t azzal, hogy n�velik a ny�lkakiv�laszt� sejtek sz�m�t a b�lp�ly�kban, ez�ltal jav�tj�k a ny�lka min�s�g�t, meghosszabb�tj�k a b�lsejtek �let�t, �s fokozz�k a mikrokering�st a gasztrointesztin�lis bar�zd�kban.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:140.
2. Ibid.
3. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 511.
4. Ibid.
5. Ibid.
6. http://www.raleys.com/cfapps/healthnotesra/healthnotes.cfm?org=raleys&ContentID=2122006#Constituents
7. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 102.

Tov�bbi inform�ci�k�rt ill. a v�s�rl�shoz kattintson ide

Aloe Vera (Aloe barbadensis/capensis/vera)

Az alo� eredeti haz�j�b�l, Kelet- �s D�l-Afrik�b�l Amerik�ba v�ndorolt. Ma els�dlegesen Az Egyes�lt �llamok �s a Karibi t�rs�g szubtr�pusi ter�letein termesztik. A gy�gyhat�s� anyagokat az alo� n�v�ny levelei tartalmazz�k, melyeket er�s hashajt�k�nt �s sebek gy�gy�t�s�ra haszn�lnak.

Felhaszn�l�sa: B�r az alo� legink�bb arr�l ismert, hogy k�pes gy�gy�tani az �g�si s�r�l�seket, er�s hashajt� is, mely k�nnyen serkenti a vastagbelet. Ezenk�v�l v�rz�scsillap�t�, b�r�pol�, gomba-, bakt�rium- �s v�rusellenes tulajdons�gai vannak. Helyileg alkalmazva begy�gy�tja az �g�si sebeket, �s el�seg�ti a sejtek regener�l�d�s�t. Lenyelve seg�t cs�kkenteni a koleszterin szintet, enyh�ti a gyullad�sokat, csillap�tja a gyomor irrit�ci�t, �s hashajt�k�nt m�k�dik.

Kutat�si eredm�nyek: A klinikai tesztek azt mutatj�k, hogy az aloe vera fokozza a b�lm�k�d�st, puh�tja a sz�kletet, �s cs�kkenti a f�gg�s�get a hashajt�kt�l. Egy m�sik tanulm�ny azt tal�lta, hogy az alo� g�llel kezelt �g�si s�r�l�sek gyorsabb �temben gy�gyulnak.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:6.
2. Ibid.
3. Armstrong, David. Herbs That Work, Ulysses Press, ^©2001, pg. 3.
4. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 89.
5. Ibid.
6. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 17.
7. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 19.

Grapefruit pektin

A grapefruit pektint tartalmaz, amely egy a gy�m�lcs h�s�b�l �s h�j�b�l sz�rmaz� v�zben old�d� rost, mely a b�lp�ly�kban g�lszer� anyagot alkot. Az orvosok egyet�rtenek abban, hogy a grapefruit pektin koleszterin cs�kkent�. Egyenrang�nak vagy hat�sosabbnak t�nik a leggyakrabban fel�rt koleszterin cs�kkent� gy�gyszern�l. A kutat�k azt is felfedezt�k, hogy a grapefruit pektin cs�kkenti az ateromatikus lerak�d�sokat.

Kutat�si eredm�nyek: Egy k�s�rletben a grapefruit pektint kapott tengeri malacok koleszterinszintje egy mind�ssze hathetes peri�dusban 40%-kal cs�kkent. M�s vizsg�latokban olyan �llatok, melyek magas koleszterin tartalm� t�pl�l�kot �s grapefruit pektint kaptak 24%-os art�ria sz�k�l�st szenvedtek, m�g azokn�l az �llatokn�l, melyek csak a magas koleszterin tartalm� t�pl�l�kot kapt�k ez az ar�ny 45% volt. Magas koleszterin szint� alanyokon elv�gzett emberi k�s�rletek azt mutatt�k, hogy azokn�l, akik grapefruit pektint haszn�ltak m�s koleszterin cs�kkent� hat�anyagok �s �letm�d v�ltoztat�s n�lk�l, a teljes koleszterin mennyis�g �s az LDL cs�kkent, m�g a HDL szint n�vekedett.

Hivatkoz�sok:
1. http://www.whfoods.com/genpage.php?tname=foodspice&dbid=25
2. http://www.lef.org/protocols/prtcl-049o.shtml
3. Ibid.
4. Ibid.
5. http://www.lef.org/protocols/prtcl-049o.shtml

Papaya (Carica papaya)

A papaya egy gy�m�lcs, mely K�z�p-Amerika keleti r�sz�n �shonos, s melyet m�r j�val az eur�paiak meg�rkez�se el�tt termesztettek. Az 1800-as �vek �ta az �sszes tr�pusi r�gi�ban termelik. A f� export�r�k jelenleg Hawaii �s D�l-Afrika. A papaya kiv�l� antioxid�ns, �s nemcsak E-vitamint tartalmaz, hanem t�bb A-vitamint, mint a r�pa, �s t�bb C-vitamint, mint a narancs. A papaya szint�n kiv�l� kalcium, k�lium, vas, B-vitamin �s feh�rje forr�s. Ami a papay�t az eml�tett t�panyagok mellett gy�gy�szatilag hasznoss� teszi az a papain, ami egy enzim, mely seg�t a feh�rj�ket k�miai �ton k�l�nf�le amin�savakk� alak�tani, k�zt�k argininn�, mely befoly�solja az emberi n�veked�si hormont n�velve az izomt�nust �s cs�kkentve a test zs�rjait. A papay�t haszn�lj�k m�g gyomor�g�s, gyomorront�s �s gyullad�sos b�lrendelleness�gek kezel�s�re.

Kutat�si eredm�nyek: A kutat�sok kimutatt�k, hogy a papain hat�sos lehet a r�kkal szemben, mivel lebontja a fibrin nev� feh�rj�t, melyet minden r�kos sejten megtal�ltak, ez�ltal megakad�lyozza a daganat �tt�telt, �gy t�bbek k�zt az emberi mellr�k sejtek n�veked�s�t is g�tolja. Azok a betegek, akik papaya enzimet kaptak, gyorsabban �p�ltek fel m�t�t, sug�rkezel�s �s chemoter�pia ut�n. A kutat�sok azt is bizony�tott�k, hogy a papaya serkenti az �tv�gyat �s seg�ti az em�szt�st.

Hivatkoz�sok:
1. http://www.innvista.com/health/foods/fruits/papayas.htm
2. Ibid.
3. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 105.
4. http://www.innvista.com/health/foods/fruits/papayas.htm
5. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 105.

Tov�bbi inform�ci�k�rt ill. a v�s�rl�shoz kattintson ide

Szilfa k�reg (Ulmus rubra)

A szilfa, mely az Egyes�lt �llamok keleti �s k�z�ps� r�szein, ill. Kanada keleti r�szein �shonos, leggyakrabban az Appalache hegys�gben tal�lhat�. A szilfa k�rg�nek bels� r�sze tartalmazza a gy�gyhat�s� anyagot, mely hasznos orvoss�g gyomorront�sra, megf�z�sra, torokf�j�sra �s sebekre.

Felhaszn�l�sa: A szilf�t gyakran haszn�lj�k gyullad�scs�kkent�k�nt �s l�gy�t�szerk�nt; els�sorban irrit�lt �s gyulladt ny�lkah�rtya kezel�s�re javasolt, mint amilyen p�ld�ul a torokban vagy a b�lp�ly�kban tal�lhat�. Mivel nagy mennyis�g� m�zg�t tartalmaz - mely v�zzel �rintkezve bebor�tja a ny�lkah�rtya fel�let�t - gyakran haszn�lj�k p�ld�ul arany�r eset�ben kellemetlens�get megsz�ntet� tulajdons�gai miatt. A szilf�t haszn�lj�k hasmen�s �s fek�lyek kezel�s�re. Egy�b felhaszn�l�sai k�zt megeml�thetj�k a Crohn-betegs�get, a fek�lyes vastagb�lgyullad�st, a diverkulitiszt �s a gyomorhurutot.

Kutat�si eredm�nyek: A k�reg belseje m�zg�t tartalmaz, mely egy poliuronid kever�k, ami elt�vol�tja a m�rgeket a ny�lkah�rty�r�l �s megnyugtatja azt. Egy�b �sszetev�i k�zt procianidint, kem�ny�t�t �s tannint tal�lunk. A szilf�val kapcsolatban kev�s kutat�s folyt, de az, hogy mind az amerikai indi�nok, mind az Ayurv�d�kban �s a hagyom�nyos k�nai gy�gy�szatban haszn�lt�k jelent�s mennyis�g� bizony�t�kot szolg�ltatott. Hossz� id�re visszany�l� haszn�lata klinikai k�s�rletek alapj�n azt mutatja, hogy a betegs�gek, melyekre a szilfa hat�sosnak t�nik a k�vetkez�k: torokf�j�s, k�h�g�s, enyhe l�g�ti betegs�gek, gyomorhurut, gyomorfek�ly �s m�s gasztrointesztin�lis betegs�gek, hasmen�s, sebek, �g�si s�r�l�sek, kel�sek �s m�s (k�ls�) b�rprobl�m�k, ill. haszn�lhat� a b�r puh�t�s�ra.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:99.
2. Ibid.
3. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 737.
4. Ibid.
5. Mowrey, Daniel. The Scientific Validation of Herbal Medicine, Keats Publishing, ^©1986, pg. 241.
6. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 109.
7. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:99.
8. http://www.dukehealth.org/HealthLibrary/DrugsAndHerbs/Herbs/SlipperyElm/#References-Section

Orvosi ziliz gy�k�r (Althea officinalis)

Az orvosi ziliz Eur�p�b�l �s K�z�p-�zsi�b�l sz�rmazhat, �s val�sz�n�leg �vezredek �ta haszn�lj�k az emberek; egy rokon faj pollenjeit megtal�lt�k egy 60 ezer �ves neanderv�lgyi ember s�rj�ban. Ma szerte Eur�p�ban �s �szak-Amerika sok ter�let�n terem. Gy�gyszerk�nt haszn�lt r�sze a gy�k�r.

Felhaszn�l�sa: Az orvosi ziliz enyh�ti az irrit�ci�t, gyullad�sg�tl� hat�s�, serkenti az immunrendszert, �s megnyugtatja a ny�lkah�rty�t. Seg�t a szervezetnek elt�vol�tani a f�l�sleges folyad�kot �s ny�lk�t, megnyugtatja �s gy�gy�tja a b�rt, a ny�lkah�rty�t �s m�s sz�veteket, �s haszn�lj�k h�lyag fert�z�sek, em�szt�si zavarok, b�lrendelleness�gek �s vese probl�m�k kezel�s�re.

Kutat�si eredm�nyek: A kutat�sok kimutatt�k, hogy az orvosi ziliz magas m�zga tartalma nem diabetikus egerekn�l hipoglicemikus tev�kenys�get v�ltott ki. Ezen k�v�l dokument�ltak antimikrobi�lis tev�kenys�get a Pseudomonas aeruginosa, a Proteus vulgaris �s a Staphylococcus aureus-szal szemben.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:90.
2. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 556.
3. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 103.
4. http://www.traditionalmedicinals.com/index.php?id=108&findall=marshmallow
5. Ibid.

Rebarbara gy�k�r (Rheum officinale/palmatum)

A Rheum palmatum - a gy�gy�szati c�lokra k�nnyebben megtal�lhat� rebarbara faj - Nyugat-K�n�ban �s Kelet-Tibetben �shonos; A Rheum officinal�t jelenleg csak a vil�g m�rs�kelt �g�vi kertjeiben termesztik. L�tezik m�g a Rheum rhabarbarum �s a R. rhapositum, melyek kerti v�ltozatok, s f�k�nt �tkez�sre haszn�lj�k. A rebarbar�nak csak a kar�gy�ker�t haszn�lj�k gy�gyszerk�nt, melynek legal�bb h�rom �vesnek kell lennie, hab�r v�lem�nyek szerint a hat �s t�z �v k�z�ttiek a leghat�konyabbak.

Felhaszn�l�sa: A rebarbara j�l ismert mint enyhe hashajt�, f�k�nt gyermekek sz�m�ra megfelel�, mivel nagyon enyheA rebarbara elfogyaszt�sa ezen k�v�l el�seg�ti a kiv�laszt�st a belekben �s a gyomorban, serkenti az el�remozgat� �sszeh�z�d�sokat �s ezzel egyidej�leg n�veli a sz�klet v�z �s elektrolit tartalm�t. Ismert az a tulajdons�ga, hogy seg�t legy�zni a fert�z�seket �s elt�vol�tani a b�lb�l a f�rgeket, fokozza az epeh�lyag m�k�d�s�t, el�seg�ti a duoden�lis fek�lyek gy�gyul�s�t, �s hasznos a sz�kreked�s kezel�s�re.

Kutat�si eredm�nyek: A rebarbara gy�k�r f� �sszetev�i az antrakinon gl�koszidok, k�zt�k a rhein, physcion, emodin, chrysophanol �s aloe-emodin, melyek mindegyik�nek hashajt� hat�sa van. Csersav, flavanoid, kem�ny�t� �s kalcium oxal�t szint�n tal�lhat� benne.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:142.
2. Armstrong, David. Herbs That Work, Ulysses Press, ^©2001, pg. 128.
3. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:142.
4. Mowrey, Daniel. The Scientific Validation of Herbal Medicine, Keats Publishing, ^©1986, pg. 171.
5. Armstrong, David. Herbs That Work, Ulysses Press, ^©2001, pg. 128.
6. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 107.
7. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:142.
8. Ibid.

Tov�bbi inform�ci�k�rt ill. a v�s�rl�shoz kattintson ide

Lucerna (Medicago sativa)

Ezt a mediterr�neumban �shonos n�v�nyt ma az eg�sz vil�gon termesztik. A teljes vir�gz� n�v�ny haszn�lhat� gy�gyszerk�nt, ak�rcsak a cs�r�z� magok.

Felhaszn�l�sa: A lucerna l�goss� teszi a szervezetet �s seg�ti a m�regtelen�t�st, vizelethajt�, gyullad�sg�tl�, hat�anyagai j�k a gomb�k ellen, cs�kkenti a koleszterint, egyens�lyban tartja a v�r cukorszintj�t, �s el�seg�ti az agyalapi mirigy megfelel� m�k�d�s�t. Haszn�lj�k v�rszeg�nys�g, iz�leti gyullad�s, fek�lyek, v�rz�si rendelleness�gek �s az em�szt�si rendszer probl�m�inak kezel�s�re. A lucerna, mely egy hihetetlen�l t�pl�l� n�v�ny, j� a reuma ellen is. Antilipidemikus �s prolaktin-g�tl� hat�sa is van.

Kutat�si eredm�nyek: Egy diabetikus egerekkel lefolytatott vizsg�lat meger�s�tette, hogy a lucern�nak v�rcukorszint cs�kkent� hat�sa van. Egy m�sik tanulm�nyban egy lucerna sz�rmaz�k meggy�gy�totta gomb�val (Trichophyton mentagrophytes) fert�z�tt tengeri malacok b�rs�r�l�s�t; hasonl� kutat�sok kimutatt�k, hogy hat�sos a kandidi�zisz kezel�s�re is.

Hivatkoz�sok:
1. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 11.
2. Ibid.
3. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 88.
4. Ibid.
5. Mowrey, Daniel. The Scientific Validation of Herbal Medicine, Keats Publishing, ^©1986, pg. 2.
6. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 11.
7. Ibid.
8. Ibid.

Guar m�zga (Cyamopsis tetragonoloba)

A guar m�zga Indi�b�l, Ausztr�li�b�l, D�l-Amerik�b�l �s az Egyes�lt �llamokb�l sz�rmazik, �s az indiai szubkontinensen �shonos. A teljes n�v�ny haszn�lhat� gy�gyszerk�nt.

Felhaszn�l�sa: A guar m�zga k�l�n�sen hasznos az em�szt�s szab�lyoz�s�ra �s hasmen�s eset�n. Duzzaszt� �gens, el�seg�ti a j�llakotts�g �rz�s kialakul�s�t.

Hivatkoz�sok:
1. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 418.
2. Ibid.
3. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 419.
4. http://www.answers.com/topic/antidiarrhoeal?hl=guar&hl=gum

Borsmenta lev�l (Mentha peperita)

A borsmenta, amit el�sz�r 1696-ban Angli�ban azonos�tottak, elterjedt gy�gyn�v�ny. Csak a levelei haszn�lhat�ak gy�gyszerk�nt; gyakran haszn�lj�k gy�gyszer�szeti term�kekben.

Felhaszn�l�sa: A borsmenta n�veli a gyomor savass�g�t, ez�ltal seg�ti az em�szt�st. Enyhe �rz�stelen�t� hat�st fejt ki a ny�lkah�rty�kon �s a b�lp�ly�kban. Haszn�lhat� hasmen�s, gyomorront�s, irrit�ci�s b�lszindr�ma, h�nyinger, rossz �tv�gy �s g�rcs�k kezel�s�re. K�zismerten gyullad�sg�tl�, haszn�lhat� fek�lyek �s mikrob�k ellen, �s biztons�gos serkent� anyag. Gyakran megtal�lhat� n�v�nyi gy�gyk�sz�tm�nyekben �s kever�kekben, mert arom�ja ezeket a f�zeteket elfogadhat�bb�, em�szthet�bb� teszi a szervezet sz�m�ra, �s t�nylegesen seg�ti ezek hasznos�t�s�t a szervezet f�bb rendszerei sz�m�ra.

Kutat�si eredm�nyek: Sz�mos vizsg�lat bizony�totta a borsmenta gy�gy�szati �rt�k�t. Egy v�letlenszer�s�gen alapul�, placebo-kontroll�lt k�s�rletben, nem fek�lyes em�szt�si zavarban szenved� betegek borsment�t �s k�m�nyolajat tartalmaz� n�v�nyi k�sz�tm�nyt kaptak. Mind az els�dleges, mind a m�sodlagos elemz�sek a borsmenta/k�m�nyolaj kever�k f�l�ny�t mutatt�k. Egy m�sik k�s�rlet szerint, a borsment�t haszn�l� betegek kevesebb g�rcs�t tapasztaltak, amikor b�rium be�nt�sen estek �t. Arra is mutatnak jelek, hogy a borsmenta seg�thet az epek�vek elt�vol�t�s�ban; egy nem ellen�rz�tt k�s�rlet, melyben 31 beteg vett r�szt a k�vek 73%-os felold�d�s�t mutatta azokban az esetekben, amikor a betegek rendszeresen szedtek egy borsmenta sz�rmaz�kot.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:16.
2. Ibid.
3. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 106.
4. Ibid.
5. Ibid.
6. Mowrey, Daniel. The Scientific Validation of Herbal Medicine, Keats Publishing, ^©1986, pg. 72.
7. Mowrey, Daniel. The Scientific Validation of Herbal Medicine, Keats Publishing, ^©1986, pg. 103.
8. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 629.
9. Ibid.
10. Ibid.

Tov�bbi inform�ci�k�rt ill. a v�s�rl�shoz kattintson ide

Medvesz�l� lev�l (Arctostaphylos uva-ursi)

A medvesz�l� �szak-Eur�pa, az Alpok, �szak-�zsia �s �szak-Amerika napf�nyes, sz�raz feny�- �s v�r�sfeny� erdeiben, t�rpecserj�seiben, mocsaraiban �s a hegyi t�rpefeny�k k�z�tt tal�lhat� meg csak a levelek - finomra v�gva vagy durv�ra �r�lve - haszn�lhat� gy�gy�szati c�lokra

Felhaszn�l�sa: Hagyom�nyosan a medvesz�l�t a h�gyvezet�k fert�z�seinek megsz�ntet�s�re haszn�lt�k. Hat�sos antibiotikum �s vizelethajt�, sok benne a v�rz�scsillap�t� csersav. J� a l�p, m�j, hasny�lmirigy, a v�konyb�l rendelleness�geire, �s hasznos a h�gyh�lyag �s a vese fert�z�seire, �s prosztata rendelleness�gekre. G�tolja a mikrob�k terjed�s�t is.

Kutat�si eredm�nyek: Egy v�letlenszer�s�gen alapul� vizsg�lat szerint a medvesz�l�nek profilaktikus hat�sa van az id�lt h�gyh�lyaggyullad�sra. A medvesz�l� tartalm� k�sz�tm�nyt beszed� betegek egyik�n�l sem �jult ki a betegs�g, ezzel szemben a placebo kezel�st kapottak 23%-n�l igen. Egy m�sik, patk�nyokon v�gzett k�s�rlet bizony�totta a medvesz�l� vizelethajt� hat�s�t. A medvesz�l� gy�gy�szatilag legjelent�sebb �sszetev�j�nek az arbutin t�nik, mely a szervezet �ltal hidrokinonn� alak�tva er�s fert�tlen�t�szerk�nt.m�k�dik.

Hivatkoz�sok:
1. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:24.
2. Ibid.
3. Armstrong, David. Herbs That Work, Ulysses Press, ^©2001, pg. 151.
4. Ibid.
5. Balch, Phyllis and Balch, James. Prescription for Nutritional Healing, 3rd ed., Avery Publishing, ^©2000, pg. 111.
6. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 848.
7. Ibid.
8. PDR For Herbal Medicines, 3rd edition, Thompson PDR, ^©2004, pg. 849.
9. The Complete Guide to Natural Healing, International Masters Publishers, AB. ^©2000, 1:24.

Tov�bbi inform�ci�k�rt ill. a v�s�rl�shoz kattintson ide

Paranil
KleriTea